káubóóój

Szofi ma  reggel volt életében a legédesebb....
arra ébredtem, hogy nyöszörög az ágy szélén (mert nem tud felugrani) és kvázi piszkál, hogy keljek már fel, mert baj van, de olyan fejjel, hogy majdnem bekaptam egybe. kikeltem az ágyból és elkezdett vezetni a lakásban össze-vissza, de nagyon zavarodott volt. nem találtam semmit , nem is értettem, hogy mivan. erre kisült, hogy rápisilt a kis focilabdás pokrócára... nagyon meg volt szeppenve szegényke. :( lehessen már levinni, mert ez mindenkinek rossz így. reggel meg kivittem a folyosóra,vártam, hogy történjen, aminek történnie kell. egyszer csak felettünk csapódik az ajtó, majd a lépcsőn lépések zaja töri meg a szertartásunkat. Kutya és én is feszült figyelemmel várjuk az illetőt, mire felbukkant egy kockás inges, káubóóój kalapos szemüveges fickó. kutya megőrülve, én meg csak kerek szemekkel nézek, hogy ezmi?? ez reggel 7kor történt, eléggé szürreális volt.

a kutyatartás csupa móka és kacagás

uhh, már másfél hete nálunk van Szofi, és szépen lassan csak kibontakozik az igazi személyisége.... az csak egy dolog, hogy még a szobába vizel és szarik, hiszen nem tudom levinni még mindig, de olyan szinten kezdett el harapdálni minket, hogy már kezdtem tőle félni. No problem, a leszoktatása folyamatban van, kisebb-nagyobb sikerrel. Ma reggel például én ébresztettem (wtf), majd megláttam, hogy a szobában egy olyan szintű tócsa csörgedezik, hogy nem hittem el - ez mind ebből a kis pöttyből jött ki. sebaj. szilviát felváltván kipróbálom az újságpapírt (btw Szofi ŐRÜLTEN rá van kattanva mindenre, ami papír, nejlon, csörög vagy zörög - de ezzel mind így vagyunk)... szóóval. a kutyát vissza kell ilyenkor tartani,  miközben arra is kell figyelned, hogy a visszatartó kezedből nehogy kiharapjon egy darabot. a másikkal meg fogod és törlöd, mint állat. újságpapír rock, nem szív persze, kicsúszott a kezemből a tócsában landolt nyilván, ami egy kisebb hugypermetet eredményezett így a kora reggeli beszűrődő napsütésben. (Peti még aludt, talán rá is ment néhány csepp... még mindig no problem...) ezek után feladtam az újságpapírt és visszatértem szilviához, amit a kis bolondnak sikerült megkaparintania, persze át volt itatódva teljesen. elszaladt. szaladok utána, majd megpihen és belefekszik (!!!!) a hugyos pelenkába. nyúlok utána, hogy elvegyem az oda nem illő dolgokat, miközben beleakad a hajam az előszobaszekrény ajtaján függő táska csatjába, persze iszonyat fájdalom és még  egy nagy rakás pisa vár feltakarításra. természetesen Szofika erre boldogan rohangál fel s alá a lakásban, én meg úgy nézhettem ki, mint egy homeless... hát ez. de bírom és immádom (még ezt a részét is) :D

Szofi

Az a nagynagy hír, hogy szombaton, a születésnapomra kaptam egy kiskutyát, Szofit. :)) Menhelyi kutyus, tacsi és spániel keverék, 3 hónapos kb és imádom. Nem lehet még sétáltatni sajnos, pedig legszívesebben mindenhová magammal vinném. Olyan, mint egy plüssállat:

Szenzációs ez a kép. Valahogy a fotókon sokkal nagyobbnak tűnik, mint életben. :) Egy kis golyó, össze-vissza szaladgál, harapdál, amiről próbálom leszoktatni - valamilyen szinten normális, csak nem akarom, hogy így maradjon -.
Úgy volt, hogy Dávidék áthozzák Zaraht, a boston terrierjüket szombaton. Ulámbátor lemondták, mert hogy  mégsem kell a felügyelet. Nagyon szonty lettem, de mindegy. Nővérem FOLYAMATOSAN kétértelmű megjegyzéseket tett: szedd föl a szőnyeget estére. MERT?????? pakold el a cipőket! MERT?????? és a szülinapi képeslapba beleírta, hogy reméli, valóra válnak az álmaim... miután a család felköszöntött és mint kb 29 éve minden szülinap, névnap és karácsony alkalmával, reménykedtem most is, de persze nem jött és még meg is jegyeztem Vikinek, hogy most komolyan azt hittem, hogy. Mire ő: Hát SZORRRRI, de nem.
Aztán átmentünk hozzánk, megjött Kinga, Nóri, elvoltunk, ettünk - ittunk. ez. majd csengettek a kaputelefonon, Eszter jött Vikivel, hogy itt van egy csajszi, aki fel akar köszönteni. Felcsillant a szemem, de hát leoltottak a leányok, hogy biztos Kacsa jött és összefutottak lent. Kimentem, mert a remény még ezek után sem halt meg és VÉGRE bazz ott volt,amire vágytam, amióta az eszemet sejtem. :DDD Viki odaadta az óriási pakkot, amit a kutya mellé kaptam Először azt láttam meg és már nyilvánvaló volt. Eszter meg lépcsőn jött, fekete felsőben, ölében Szofi és olyan koromfekete, hogy csak a kis szemeit láttam meg rendesen, úgy beleolvadt Eszterbe.. :D
Mint kiderült, Dávidék tök függetlenül bízták volna rám Zaraht, mire Viki szólt nekik, hogy ezt most így oldják meg máshogy, mert ez lesz!
Nyilván azonnal elkezdett fosni a lkásban a kis szaros! .) no problem, erre vágytam!
vasárnap lementünk Balcsira, tök jól bírta a kocsikázást, végig Mami ölébe aludt (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!), Nagymamáék is imádták, drága volt, őrülten rohangált a kertben egész nap. <3  Hétfőn állatorvosnál voltunk, kiderült, hogy férges szegény. Szerencsére nem láttam a menhelyet, ahol eddig élt, de szerintem összeomlottam volna, mert meséltek a helyről. :( Kapott szurit, meg mondták, hogy ne vigyem még utcára. :( Jó. Este nagyon rosszul volt, megszakadt a szívem... csak feküdt és nézett ki a fejéből. Leültem mellé és simogattam a pocakját. nem telt el 10 perc, és felpattant (éjjel fél 1) és elkezdett kergetni egy ásványvizes palackot, ugatta, és ROHANGÁLT, ami a parkettán elég hangos... szerencsére normálisak a szomszédok és tojnak rá. :) Kicsit aggódtam, hogy mikor nyugszik le, de lekapcsoltuk a villanyt, lefeküdtünk és ő is lefeküdt. Előre látom, hogy akkora kurvája leszek ennek a kis dögnek, mint a ház.
Ami para, hogy bemászik az ágyneműtartóba ( <3 ), de még úgy is, hogy az ágyban fekszünk. Tegnap este kicsit beszorult :( valamit kellene... telepákkkolom téglákkal, hogy ne tudjon bebújni a kis pötty. Hétfőn ugye mindketten melóztunk, de Kinga felment hozzá, azt mondták a szomszédok, hogy nem is sírdogált nagyon... remélem így is marad, habár GYŰLÖLÖM, hogy otthon kell hagynom, amikor olyan baszom nagy kertje van a munkahelyemnek, teli üres szobákkal az iroda... fasz kivan a magyar begyepesedett gondolkodással. sebaj. vannak dolgok, amik nem változnak. (btw imádok itt és ilyen helyen dolgozni).
persze egyre jobban lett, tegnap megint állatorvos, most már megkapta a második szurit, a kötelezőkből. 2 hét múlva még egyet kap, rá 2 hétre megint, aztán már csak fél év múlva fogják beoltani. Most ez van, ide fogom írni a kis élményeket, elsősorban magamnak, akit érdekel, az meg olvassa :D csinálok soksok fotót és azt is. Egyelőre ezek vannak még: